Az első nagy munka, egy kredenc új élete

Ez a bejegyzés már jó pár hónapja íródik… Most végre közzé is teszem. Tavaly tavasszal barátaink vettek egy házat közel hozzánk, ahol sok-sok lom és szemét volt, ami az évek alatt összegyűlt. A nagyanyám korabeli bútoroktól kezdve, rengeteg edény, ruhanemű, krémes tégelyek (vagy egy zsáknyi! ….gyűjtötte a néni) és mindenhol gaz! Teljes felújítás várt a házikóra és amit csak lehetett kidobtak. Onnan sikerült mentenem két fotelt (róluk később) és egy kredencet. Már akkor tudtam, hogy nagy feladat lesz, de a lelkesedésem töretlen volt!

Az egész bútorfestősdit tavaly kezdtem el, nagyobb darabokat tekintve, ez volt az első! Mondhatni teljesen amatőrök voltunk a témában, a netes oldalakat, csoportokat böngészgettem, gyűjtöttem az információkat. A házi krétafesték is itt született meg, de régi festékeltávolítás terén még gyerekcipőben jártunk…

Az első feladat az volt, hogy a régi festéket le kellett szedni. Szerszám téren nem voltunk eleresztve, csiszolópapírral és vésővel próbáltuk levakargatni a festéket több-kevesebb (inkább kevesebb!) sikerrel. Hosszú-hosszú órákat töltöttünk a kapirgálással, ami iszonyat idegtépő volt, és jó párszor emlegettem az illetőt, aki ennyi festéket rákent erre a nyamvadt szekrényre! Aztán megvilágosodtunk! A párom nekiállt csiszológéppel a nagyobb felületeken már picit nagyobb sikerrel… Darabokra szedtük az egész bútort, a zsanérokat úgy kellett kitépni, mert a csavarok már “belegyógyultak”, a lába hiányos volt, azt meg kellett erősítenünk. Kisebb sebekkel, nem tökéletesen, de készen álltunk a festésre.

Aha! De milyen színű legyen????? Mert ugye a konyha is festés előtt állt és még abban sem voltunk biztosak, hogy a falak milyen színt kapnak majd. -Legyen türkiz! -“De világos!” Hát jó. Nem viccelek, tényleg nem voltunk a helyzet magaslatán és azt a randa bugyikék színt legszívesebben meg se mutatnám, amit sikerült kihoznunk, de kitartóak voltunk és nem adtuk fel az egyik oldalnál, az egészet simán lekentük, mondván majd kenünk rá lazúrt és úgy jó lesz…. Aha! Jó reggelt! Nem volt mit tenni, én megmondtam, hogy nem állok neki festéket vakargatni, erre megy egy másik szín és kész! Nekünk jó lesz!

Kicsiben még tetszett…

….és akkor megszületett!

Új zsanérokat kapott

Hogy ne legyen egyszerű a dolog, a felső ajtók üvegei nem tetszettek és kiszedtük. Időnk és ötletünk sem volt, hogy milyen legyen helyette, így addig ajtók nélkül használtuk. Kb egy év után megkapták az ajtók a szép új üvegeket és felkerültek a helyükre.