Fiókos szekrény újragondolva

Kb öt éve, hogy megvettem életem első saját kis házát. Azért fogalmaztam így, mert nem lakásról van szó, de háznak viszont tényleg picurka. Most már a Mi otthonunk és imádom! Én azt mondom, hogy soha nem lesz kész, mivel tényleg képes vagyok havonta átrendezni, de mióta rám jött a bútorfestés-láz, azóta úgy érzem talán kialakul bennünk egy véglegesnek mondható kép, amilyenre szeretnénk… tart ameddig tart!

Az előző tulaj nagyon sok mindent otthagyott, bútorokat, szerszámokat, hűtő, mosógép… tényleg sok dolgot. Többek között két fiókos szekrénykét is, olyan komód félét. Sokáig az egyiket száműztük kintre, kertészkedős szerszámok, grill eszközök és “minden ami elfér” voltak benne. Nemrég megesett rajta a szívem, becibáltam (szó szerint) és egymásra raktam a kettőt. Nincs konkrét előszobánk, így a cipők mindig szanaszét voltak – ennek mostantól VÉGE! 🙂

A kupit és a falat nem ér nézni, festés előtt állunk…

Nagyon szeretem az olívazöld színt, ki is találtam, hogy a szekrénykék ilyen színt kapnak majd. Telefonos segítséget kellett kértem (édesapámtól, aki festő), hogy ugyan milyen színekből tudnék én olívazöldet keverni, mert nekem AZ KELL! Pont. …..és szerencsémre (talán mindenki jobban járt így) nem kellett kutyulnom, mert találtam olívazöld színezőt (Pigment Mix). Nagy volt az öröm! Belekevertem az eddig jól bevált krétafestékembe és kíváncsian vártam, mi lesz a végeredmény…

Két réteg krétafesték, és a napocska is rásegít a száradásra!

Valamivel szerettem volna “öregíteni” is, de sajna ez bútorlapból készült és nem fából, így a visszacsiszolás szóba sem jöhetett. Találtam otthon lazúrt és gondoltam összekenem kicsit (ez a maszatolós téma nagyon tetszik). Így nézett ki másnapra:

Aztán így állt kb négy napig, mire megint ráértem folytatni…  a fiókokat szerettem volna feldobni valami díszítéssel, hogy legalább fa hatása legyen. Díszléceket vettem és előszedtem a legjobb “gérvágó tudásom” – ami ugyan nem túl sok, minden egyes alkalommal keményen kell küzdenem a derékszögekért. Mentségemre szóljon, hogy egy fogalmam sincs hány éves (de nagyon régi) fából készült gérládával dolgozom, ami néha itt-ott nyeklik egy picit, de lelkesedésem töretlen!

Néha kell a segítség…

Itt már a szép új gombokkal várja a lazúrt. A középső részt csak lakkoztam, a többit kentem le lazúrral. Azután türelem-türelem-türelem és még mindig türelem… mire megszáradt… azt hittem, megőszülök.

…éééés végre! Elkészült! Na jó, csaltam kicsit, mert a boltban csak 8 db fogantyút kaptam, így az alsó rész még várhat, de muszáj volt megmutatnom. Elfogult vagyok, sok munka van benne, de megérte! Nekünk nagyon tetszik!

A fények nem túl jók, este volt már, de azt hiszem a lényeg látszik!

Nektek hogy tetszik?

estrelle.

Tovább a blogra »